Ábrázoló tevékenység

Kisfiam idén kezdi az iskolát 7 évesen.

Megválaszolva: 2004. január 7.

A szülő kérdése

Kedves Ovonő
Kisfiam idén kezdi az iskolát 7 évesen. A gyermek balkezes amit én teljesen elfogadtam, igaz néha a jobb kezét is használja. Már most szépen olvas és számol fejben (amiről megoszlanak a jó és rossz vélemények), viszont soha nem szeretett rajzolni, nem szereti a színeket használni, pedig ez irányban is sokat foglalkoztam vele, de soha nem kényszerítettem. Az írás tanulása miatt aggódom nála.
Van még egy problémánk. Egy éve meghalt a nagymama, akihez nagyon közel állt a kisfiam. Azóta gyakran emlegeti a halált(gyakran kérdezi hogy mi a szülei is meghalunk egyszer?), és nagyon agreszív lett. Türelmesek voltunk és vagyunk vele, de már annyira elszemtelenedett(úgymond:elkapattuk), hogy néha nem lehet vele bírni.
Henrietta

Az óvónő válasza

Kedves Henrietta!

Mivel minden gyermek más és más, így érthető, hogy míg egyesek kifejezetten szeretnek rajzolni, illetve különböző ábrázolómunkában részt venni, addig mások inkább más irányú tevékenységek iránt érdeklődnek. Feltételezem, hogy kisfia is az utóbbi csoportba tartozik, ám ez egyáltalán nem probléma. Erőltetni valóban nem kell és nem is szabad, ám indirekt módon nyugodtan motiválhatja ilyen jellegű tevékenységekre. Pl: ne a hagyományos "rajzoljunk a papírra!" irányt kövessék, hanem különböző játékos barkácsoló munkákban igyekezzenek fejleszteni a fiúcska kézügyességét. Többféle gyermekeknek szóló barkácsoló könyvet lehet kapni, melyek jó ötletekkel szolgálhatnak a megszokottól eltérő, minden gyermek számára motiváló ábrázoló tevékenységekhez. Pl: komplett papírvár készítése a papírkatonáknak, doboz-kisautó készítése…stb. E hónapban, januárban megjelenő könyvem is több, mint százféle játékkal, illetve sokoldalú barkácsoló ötletekkel szeretne segítséget nyújtani az iskolai életre való felkészítéshez. A Dinasztia Tankönyvkiadó gondozásában megjelenő „Játékos suliváró” heteken belül megrendelhető lesz oldalunkon, melyet Önnek is szeretettel ajánlok figyelmébe!
Másik kérdésére válaszolván, kisfia érzelmi labilitása, tekintettel a halálesetre, teljesen érthető. Félelemmel tölti el, hogy nagyikája elvesztése után esetleg szüleit is elragadhatja mellőle a halál. Beszélgessenek vele sokat, magyarázzák el neki, hogy apa és anya még akkor is élni fog, amikor ő felnőtt lesz, úgyhogy nem kell aggódnia. Mint az előzőekben említettem, ne azt domborítsák ki, hogy a halál egy elkerülhetetlen dolog, ami egyszer mindenkit utolér, hanem azt, hogy még nagyon-nagyon sokáig fognak élni. Még akkor is, amikor ő felnőtt lesz, akkor is, amikor gyerekei lesznek…stb (Kívánok mindehhez jó egészséget Önöknek, hogy valóban így legyen! ) A nagyon távoli jövőkép feltehetően megnyugtatja majd a kisfiút, minek következtében viselkedésében is pozitív változások várhatók.

Üdvözlettel : az Óvónő

További kérdések – ábrázoló tevékenység