A szülő kérdése
Kedves Óvónő!
Kislányom 3 éves,2 hete kezdtük az óvit.Az óvónők az első bemutatkozásnál nagyon szimpatikusak, segítőkészek voltak,nagy örömmel, és bizalommal vittem el a kislányt az óviba.A lányomról tudni kell,hogy idegen környezetbe, idegen emberek között, borzasztóan félénk,gátlásos, nehezen barátkozik, nehezen oldódik.. stb.Az óviban is ez történt,még beszélni sem mert,tőlem még el sem távolodott.Reggelente belém csimpaszkodott, és nem volt hajlandó a többi gyerekekkel játszani.Az óvónő viszont oda sem jött hozzánk, hogy beszélgessen vele, játszani hívja, hogy egyáltalán megismerje, ill. feloldja ezt a gátlást azzal, hogy megbarátkozik vele a gyerek ill. a környezettel. Én úgy érzem az óvónőknek az lenne a feladatuk a beszoktatásnál, hogy az ilyen próblémás gyereket kicsit "felkarolják" foglalkozzanak vele stb, de ehelyett a teljes közönyt tapasztaltam.Persze a kislányom nem akart elengedni az óviból, én meg nem szerettem volna magára hagyni, bár már volt rá precedens, hogy elmentem, a kislány viszont ott maradt a csoportszoba közepén egyedül bőgve, az óvónő reakciója csak annyi volt, hogy becsukta az ajtót.Ilyenkor nem az lenne a természetes, hogy megvígasztalják, vagy egy kicsit foglakozzanak vele? Egyáltalán hogy várják el, hogy így beszokjon a gyerek, ha nem kezdeményeznek vele játékot, beszélgetéseket stb.A kilányom már 1 éve otthon szobatiszta, de amióta az óviba jár ott bepisil, szegény nem mer szólni az óvónéninek, az óvónéni meg nem viszi el pisilni.
Nagyot csalódtam az óvónőkben, kezdetben annyira kedvesek , barátságosak voltak,igaz akkor is csak velem.De könyörgöm, nem Én szeretnék az óviba járni hanem a lányom,és vele kellene barátságosak, nyíltnak, közvetlennek lenni,hisz a főiskolán biztosan tanultak gyerekpszychológiát,nem hiszem, hogy egy félénk, gátlásos gyerek szorongásainak megszüntetése a közönnyel oldható meg.
Mit tanácsol Ön mint szakember mit tegyek?Mivel segítsem elő, hogy könnyebben beszokjon a lányom, ill. az óvónők felé a gátlások félelmek csökkenjenek, úgy érzem ehhez partner is kellene ,az óvónő személyében./de ha nincs?/Elég szomorú ez!
Az óvónő válasza
Kedves Levélíró!
Teljesen egyetértek Önnel, a beszoktatás nehézségeiben szülőnek és pedagógusnak együttes erővel, igazi partnerként kell felkarolnia a gyermeket. Javaslom, üljön le nyugodt körülmények között beszélgetni az érintett óvónőkkel, kérdezzen rá, ők konkrétan hogyan segítenek a gyerekeknek a beszoktatás megkönnyítésében. Konkrétan mit tesznek, mikor Ön távozik és a gyermek kétségbeesik? Kérje a segítségüket, így talán elkerülhető, hogy piszkálódásnak fogják fel az Ön kezdeményezését, s minden kérdését, aggályát részletekbe menőkig beszélje meg velük. Ha észreveszik, hogy Ön, bocsánat a kifejezésért, de "nem száll le róluk", kénytelenek lesznek kicsit jobban odafigyelni kislányára.
Sok sikert hozzá!
Üdvözlettel: az Óvónő