Beszoktatás

Nem akar oviba járni

Megválaszolva: 2007. november 5.

A szülő kérdése

Tisztelt Óvónő!
Nem szeretnék litániát írni, de ahhoz hogy esetleg ötletet tudjon adni, azt hiszem le kell írnom néhány előzményt, ami a jelenlegi helyzet kialakulásához vezethetett.
Kisfiam 6 éves, az óvónők szerint okos és értelmes, szerintem meglehetősen erős akaratú kisgyerek.4 évesen került óvodába – ½ évvel előtte született a kishúga – nem akartam a kicsi születésekor rögtön „kitenni” itthonról. A beszoktatás enyhén szólva nehéz volt. Minden reggel megvolt a cirkusz, öltözködéskor sírva rúgkapált, elbújt a lakás legkisebb zugába, többnyire nem is jutottunk el az óvodáig. Édesanyám több száz gyereket beszoktatott, azt mondta, ő ilyet még nem látott. A férjem is, a szüleim is megpróbálták elvinni az óvodába, nem sikerült. Szép szóval, erőszakkal….egyik sem működött. Aztán ekkor meghúztam a margót, hogy eddig és nem tovább. Otthon maradt.
Ekkor jött a megmentő ötlet az óvónőtől: a gyerek nagyon szeret otthon lenni, de ugyanakkor a közösséget is meg kell szoknia, legyen hát mindenkinek igaza: 3 napot óvodában kell töltenie – „én közben a kórházba hordom tornára a kislányt ahova ő nem jöhet” – a maradék 4 napot otthon töltheti.
A probléma megoldódott, kicsi fiam gyönyörűen beszokott. Középső csoportban néha Ő maga kérte, hogy ott aludhasson, ami szerintem nagy szó.
A gondok kb. 1 hónapja kezdődtek azzal, hogy az oviban elsírta magát hogy hiányzik az anyukája. Túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki, majd elmúlik. Szeptembertől fociedzésre járt, örömmel, boldogan ment kb. 10 alkalomig. A 11. alkalommal játék közben elsírta magát hasonló indokkal: hiányzik az anyukája. Az edző leültette a padra, hogy pityeregjen ott. Következő alkalommal nem mondta, hogy nem akar menni – szinte repültünk az edzésre –de amint odament a gyerekekhez, egyből sírva fakadt és már be sem állt játszani. Az edző kérte, hogy ennek így nincs értelme, függesszük fel a focit.
Azután már óvodában is többször elsírta magát, a továbbiakban nem akart menni, de hát én sem adhatom meg magam olyan könnyen, elvégre az iskola sem kívánságműsor. Elvittem. Reggel az óvónő úgy fejtette le rólam, mint beszoktatáskor. Ugyanaz a kemény ellenállás, mint 4 évesen. Ettől függetlenül az óvónő tanácsára sírva, hisztizve?, de megint elvittem. Aztán ismét meghúztam a margót.
Most 1 hete már itthon van és további 1 hétig még marad. De közben nem tudom jót teszek -e vele, és hogy hol hibáztam. A férjem szerint ott, hogy mindent alárendeltem nekik. Tény, hogy nagyon sokat játszunk, énekelünk, mesélünk. De szerintem ez ebben az időszakban így természetes, és nekem velük a legjobb…. Csak próbálom kihasználni a velük töltött időt, amíg megtehetem. És közben nem olyan nagy baj, ha rendetlenség van.
De a problémával szemben tehetetlen és elkeseredett vagyok. Még annyit, hogy szerintem nem érte semmi atrocitás az óvodában, a focin főleg nem. Nem tudom, mi válthat ki náluk ilyesmit.
Köszönettel várom válaszát: Ildikó

Az óvónő válasza

Kedves Ildikó!

Soraiból számomra az derül ki, hogy kisfia kissé nehezen oldódik fel új környezetben, új helyzetben. Az első "hiányzik az anyukám" megnyilvánulás is nem sokkal azután jelentkezett, hogy elkezdte a fociedzést. Feltételezem, hogy az edzésen valóban nem történt semmi megrázó vele, ám annak újszerűségét, férfias keménységét elfogadni nem volt könnyű neki. Úgy vélem, ez okozhatta az érzelmi megingást a fiúcskánál. Ez a negatív élmény aztán felidézte a régi ovis problémákat is, ami továbbgördítette a lavinát.
Javaslom, ne próbáljon erővel hatni a gyermekre, helyette inkább próbálja visszacsalogatni az óvodába. Beszéljen az óvó nénikkel, kérje meg őket, hogy a csoporttal közösen írjanak egy szeretetteljes hangvételű levelet kisfiának. Mondják el benne, mennyire hiányzik ebből és abból a játékból, hogy mennyit emlegeti őt Peti és Pisti,valamint hogy milyen jó lenne, ha ellátogatna a csoportba. Eleinte csak néhány órás látogatásra menjenek, és mikor az érzelmi egyensúly helyrerázódni látszik, akkor maradjon hosszabb időre. Előbbiekkel elérhető, hogy megrázkódtatás nélkül, fokozatosan visszaszokjon az oviba a fiúcska.
Javaslom, hogy a fociedzést egy ideig hanyagolják, egészen addig, míg gyermeke magától nem kéri, hogy újra járhasson.

Üdvözlettel: az Óvónő

További kérdések – beszoktatás