Beszoktatás

Ottalvás beszoktatáskor: igen vagy nem?

Megválaszolva: 2010. április 14.

A szülő kérdése

Kedves Óvónő!
Erika vagyok, Anna lányom 3 éves. Március elejétől jár óvodába, kis létszámú, vegyes csoportba. Három kedves óvónénije van, akiket Anna szeret és viszont. A gyerekekkel jó viszonya van, őt is szeretik a többiek. Az óvónénikkel jól lehet együttműködni a beszoktatást illetően, azonban most egy dilemma helyzet előtt állok. Előbb az előzmények: Anna az ovi előtt nem járt bölcsődébe, de már várta, hogy óvodás legyen. Az első hét a próbahét volt, én is jelen voltam, evett, aludt, játszott, nem sírt, élvezte. Ezt követően hetente más történt: volt, hogy reggel sírt, aztán nem evett, beteg volt másfél hétig, majd a "reggeles" óvónéni távozásakor sírt. Jelenleg reggel nem sír, de otthon és este mindig megbeszéljük, hogy nekem dolgom van (sajnos éppen munkát keresek és tudom, hogy ezt a helyzetet és amivel jár ő is "leveszi", átérzi), de ébredéskor ott leszek érte (soha nem késtem el), addig pedig próbáljon játszani, jól érezni magát, hiszen megbeszéltük azt is, hogy gondosan választottunk neki óvodát, jó helyen, biztonságban van és szeretik őt. Sokat van velem, az apukájának kötetlen munkaideje van, de többnyire én foglalkozom vele. Mostanra délelőttönként is sírdogál, s az óvónéniknek azt mondja azért, mert hiányzom neki. Ekkor ők vigasztalják, ölbe veszik, mesélnek neki és próbálják elmagyarázni a helyzetet - amit én is teszek itthon. Most azonban van egy javaslatuk: ebédkor menjek és ne ébredéskor, s ha ez "bejön", akkor pár nap múlva újra lehet ébredéskor. Szívesen hallgatok rájuk, de felmerül a kérdés: eddig volt egy rendszer, most legyen picit más, majd megint a régi, plusz, ha közben találok munkát, akkor csak két órával az ébredés után tudok leghamarabb ott lenni. Mit tegyünk, hogy Annának segítsünk megszokni az ovit? Köszönöm válaszát! Erika

Az óvónő válasza

Kedves Erika!

Levele alapján számomra úgy tűnik, Ön gondos szülőként igyekezett a lehető legtudatosabban megalapozni az eredményes beszoktatást, ám ez sajnos mégsem megy minden zökkenő nélkül.
Az érvek-ellenérvek tükrében is azt tudom mondani, egyetértek az óvónőkkel, hogy most egy darabig ( amíg gyermeke lelki egyensúlya ezt megkívánja) csupán ebédig maradjon az oviban. Az csak a következő lépcsőfok legyen, hogy ott is alszik, mikor már szemmel láthatóan megszokta és megszerette az új helyzetet.

Üdvözlettel: az Óvónő

További kérdések – beszoktatás