Beszoktatás

Könnyes ovikezdés

Megválaszolva: 2010. szeptember 17.

A szülő kérdése

Kedves Óvónő!

Nagyon kétsége vagyok esve és tanácstalan vagyok Kisfiam óvodai beszoktatását illetően.

18 hónapos kora óta egyedül nevelem, az apja eddig elég ritkán jött, így nagyon kötődik hozzám, nagyon Anyás.
Az óvoda előtt járt Családi napközibe, de még ott is nehezek voltak a reggelek, kapaszkodott sokat a nyakamba, és csak úgy tudtam ott hagyni, hogy valamelyik gondozó átvette, majd integetett nekem az ablakban. 1,5 évet járt oda.
Most szeptemberben elkezdtük az ovit és nagyon nehezen veszi az akadályt. Reggel már itthon bebújik az asztal alá, hogy nem akar menni. Amint belépünk az oviba, elkezd sírni, pedig már nagyon várta. Úgy kell "lecsavarni" a nyakamból, zokogva hagyom ott. Ma is hallottam, hogy zokogva kiabálja, hogy az "Anyukámat akarom", sőt ki is rohant a csoportszobából, a kijárat felé.
Nagyon nehezen barátkozik, főleg magában játszik csak. Tanácstalan vagyok, hogy mit tegyek. Ma közölte velem, hogy nem szereti az óvónőket.
Az óvónő azt javasolta, hogy csináljuk azt, hogy beérünk, vetkőzés, nem babusgatom, hanem rögtön beadom. Nehéz, mert sajnos ezt szokta meg, ezt igényelte eddig.
Van egy kis barátnője, születése óta ismeri, ő is az oviba jár, csak másik csoportba. Most elkezdtem azon gondolkodni, mi lenne, ha megpróbálnám oda átkérni. Bár az ilyen kérdésektől elzárkózik nagyon az ovi. De talán úgy könnyebb lenne neki, ha lenne ismerőse a csoportban.
Mit tegyek? Mit tanácsol? Próbáljam meg átvinni a másik csoportba? Új óvónők megint, új gyerekek - bár lenne ismerős gyerek. De közben ők árulják a lakásukat, el fognak költözni majd, azt tervezik.
Vagy próbálkozzunk tovább ebben a csoportban?
Eddig aludt rendesen, tegnap mondjuk nem, folyton azt kérdezte, mikor megyek érte. Többnyire itthonról dolgozom, de ha itt van velem, nem tudok dolgozni, és mivel egyedül nevelem, nem tudok mást tenni.
Nagyon tanácstalan és kétségbeesett vagyok. Kérem, segítsen!

Köszönöm!

Az óvónő válasza

Kedves Anyuka!

A leírtak alapján úgy gondolom, nem lenne érdemes átvinni a másik csoportba a kisfiút, inkább a jelenlegi helyen kellene megerősíteni a helyzetét. Ha az óvodában nem adnak lehetőséget arra, hogy a beszoktatás első időszakában a háttérből ( pl. folyosón félerhúzódva) jelen lehessen az édesanya egy ideig, akkor más megolást kell keresni. Beszélje meg a kisfiúval, hogy ha ma gyorsan és ügyesen bemegy a csoportba, akkor a szokásosnál is hamarabb fog érte menni. Ez remélhetőleg megnyugtatja őt, Önnek azonban tartania kell magát a megígértekhez, még ha csak 10 perccel korábban is érkezik majd. Otthon pedig beszélgessenek minél többet az óvodáról, a gyerekekről, játsszanak ovis szerepjátékokat. Hasznos lehet az is, ha óvodaidőn kívül egyik-másik ovistárssal közös programokat szerveznek. Bízom benne, hogy tanácsaim nyomán a lehető leghamarabb sikerül a könnymentes beszoktatás.

Üdvözlettel: az Óvónő

További kérdések – beszoktatás