Kislányom 5 éves, de kérdésem nem az ovodára, ovodai viselkedésre vonatkozik.
Megválaszolva: 2003. május 13.
A szülő kérdése
Kedves Ovónő!
Kislányom 5 éves, de kérdésem nem az ovodára, ovodai viselkedésre vonatkozik. Kislányomat természetesen foglalkoztatják az "élet nagy kérdései". Ilyen például a halál. Mivel ezt én is átéltem anno, nagyjából tudom, hogy mit érez, és sikerült is mindeddig számára is megnyugtatóan beszélni, magyarazáni a dolgot. Ám a múlt hónapban egy vendégségben iszonyú nagyot zuhant, az eszméletét is vesztette. Hála a gondviselésnek "csupán" agyrászkódást kapott. (Eszméletét is elvesztette rövid időre) Viszont ennek következtében a "halálhoz" való viszonya megváltozott. Most már félelmet és szorongást is kiérzek beszédéből. Szeretném, ha ez minél előbb helyreállna, és kevesebbet foglalkozna ezzel a kérdéskörrel. Gondolom nem célszerű elhessegetnem, amikor erről beszél. De eddig is viszonylag "tudományosan" magyaráztunk mindent, és "kegyes hazugságok" nélkül. (bár a dédi már őrzőangyalka és vigyáz rád, anya is meg fog halni, de mindig vigyáz rád... kiegészítéssel)
Tudnám-e még valamivel segíteni ez a folyamatot?
Köszönettel: Claudia
Az óvónő válasza
Kedves Claudia!
Kérdésére válaszolnom nem túl egyszerű, tekintettel arra, hogy a halál utáni léttel kapcsolatban egyéntől, vallástól függően más és más lehet egy-egy ember véleménye.
Kislánya aktív érdeklődése, kíváncsisága nem szokatlan, ennek kiváltó oka általában valamilyen személyes érintettség az ügyben. ( Az elhunyt dédit ő is ismerhette és talán rajta keresztül ismerkedett meg a halál létezésével?)
Egyetértek azzal, hogy a halál tényét eltitkolni nem szabad és nem is lehet a gyermek elől, ill. a lehető legegyszerűbb és legrövidebb módon kell megválaszolni a kérdést, ám egy dolgot azért javasolnék: az Ön lehetséges halálát, elvesztését semmiképpen ne hozza szóba a kislánynál. Egy gyermeknek az egyik legerősebb érzelmi kapcsolata az édesanyjával van, nem szabad felesleges szorongásokat indukálni benne az anyuka lehetséges elvesztését illetően.
A baleset során szerzett lelki sérülésekkel kapcsolatban, amennyiben úgy látja, valóban tartósan mély nyomokat hagyott a kislányban az eset, feltétlenül keressenek fel gyermekpszichológust, aki konkrét tanácsokkal segíthet a lelki egyensúly visszaállításában.