A szülő kérdése
Kedves Óvónő,
Kisfiam novemberben lesz 3éves. Szeptember eleje óta jár bölcsibe. 2éves korában történt Vele valami a játszótéren, ami után félt a gyerekektől. - valószínűleg meglökhette egy másik gyerek. Az azóta eltelt egy év alatt mára elértük, hogy félni ugyan nem fél, de nem szívesen játszik együtt velük. A bölcsödében is ez a probléma, szinte egész nap a kisszéken, vagy a gondozónő ölében ül, vagy követi őt. A másik probléma, hogy az idő múlásával nem, hogy kevésbé, de egyre hangosabban és hosszabban sír. Csak délig van bölcsiben, ebéd után elhozom, de ezt az időt majdnem végig sírással tölti. A gondozónők egyelőre türelmesek, megértőek vele. Február végén megszületik a kistestvére, kérdésem, mit tegyünk? Én is eléggé rosszul viselem a reggeleket, próbálkozzunk tovább, vagy várjunk jövőre az óviig és keressünk továbbra is közösen gyermektársaságot? Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Az óvónő válasza
Kedves Levélíró!
Úgy vélem, gyermeke számára hasznosabb lenne, ha jövő őszig az édesanyja és a kistestvére mellett maradhatna. A bölcsődéztetésnek amúgy sem lenne sok értelme, hiszen jövőre újabb közösséget, nevelőket kellene megszoknia, az időközben megszülető kistesó okozta testvérféltékenység pedig bölcsi mellett csak fokozná a kitaszítottság érzését a fiúcskánál. Arról nem is beszélve, hogy míg a bölcsődében elsősorban gondozó munka folyik (a gyerekek ellátása, ápolása a fő feladat), addig az óvodában már pedagógiai szempontokra helyeződik a fő hangsúly. Úgy vélem, érdemes arra tartalékolni a beszoktatáshoz szükséges energiákat.
Az, hogy kisfia még pillanatnyilag felnőttcentrikus szemléletű, életkori sajátosság, s egyáltalán nem indokolja a kényszerű bölcsődéztetés szükségességét.
Üdvözlettel: az Óvónő