A szülő kérdése
Tisztelt Óvónő!
Kisfiam tavaly szeptember óta ovis. Áprilisban lesz 5 éves. Én 2 kislányt hordok a szívem alatt és kb. 2 hete a kisfiam elkezdett félni, szorongani a sötéttől. Konkrétan éjszaka 2x felkel, először visszaalszik, ha az Apukája ott áll mellette, második, hajnali felkelésénél már áthozza Apukája közénk az ágyba és ott folytatjuk együtt az alvást. Ma fordult először az elő, hogy már el sem akar aludni egyedül, pedig már lassan 10.30. MOst Apukája áll az ágya mellett, míg el nem alszik.Ezt én nem tartom jó ötletnek, tudom, kisfiam ezt akkor már holnap is igényelni fogja és nem tudom hol a vége. Lassan megszületnek a Lányok, hozzájuk s kelni kell éjszaka, a nagyobbhoz is majd 2x meg majd altatni kell?? Türelmesek vagyunk vele, nagyon szeretjük Őt, várja a testvéreit, nagy kedvvel, sokszor kéri, hogy olvassak a "Tesó ügyről". TV-nk nincs, megválogatjuk a nézhető meséket, Waldorf oviba jár. Hogyan tudnánk segíteni rajta? Ráadásul nekem pár nap múlva be kell vonulnom a kórházba, mert ez a szakmai protokoll és örülök, ha az ünnepekre kiengednek, egyébként csak szülés után. Ez sem fogja megkönnyíteni a helyzetet. Hogyan kezeljük?
Az óvónő válasza
Kedves Anyuka!
Kisfiát minden bizonnyal valami (akár a legártatlanabbnak tűnő dolog) megrémiszthette, amely miatt most lelki bizonytalanságban van. Ez lehet akár egy mese (én kiskoromban a „sarokban megbújó" török basától féltem “A török és a tehenek“ c. vers nyomán) vagy egy ártatlan megjegyzés is. Egy ismerősöm nevetve mesélte a következő esetet: kisfia egy ideje aggódva kémlelt be a sötét szobába, és rettegve emlegette, hogy ott minden bizonnyal egy boszorkány bújt el. Édesanyja nem tudta mire vélni a dolgot, míg végül kiderült a kiváltó ok. Mikor a szülők a szomszéd nénit nemes egyszerűséggel „boszorkányként“ emlegették, a kisfiú egyszer odament az anyukájához és megkérdezte: Ti tényleg ismertek igazi boszorkányt? Megnyugtatták, hogy csak egy nénit „becéznek“ így :), de ez csak vicc, igazi boszorkányok nem léteznek. Ezt követően nyugodott meg a fiúcska és múltak el félelmei. Nem tartom kizártnak, hogy a legnagyobb szülői odafigyelés mellett is érhette valamilyen „félelmetes“ élmény a fiúcskát, ezért tanácsom a következő:
Szerepjáték során kisállatokkal vagy bábbal játsszák el az esti lefekvést, annak rituáléját, majd a gyermek megnyilatkozásaiból próbáljanak rájönni, mi ijeszthette meg, ill. honnan eredhet a félelem oka. Mindemellett javaslom az éjszakai fény használatát, ami barátságossá teheti a sötét szobát, ám mégsem zavarja a nyugodt esti pihenést.
Üdvözlettel: az Óvónő