A szülő kérdése
Tisztelt óvónő!
Kislányunk 3 és fél éves, már 1,5 éves kora óta közösségbe jár, közvetlen, nyílt, vidám kislány. Óvodakezdésünk előtt egy hónappal visszaköltöztünk szülővárosunkba és úgy érzem, sajnos ez rossz döntés volt részünkről. Kislányunk ősszel megváltozott - bár már kifelé kéne mennünk a dackorszakból - 1 órás hiszti jeleneteket rendez. Ezek persze sokszor apróságok miatt indulnak, bárhol és bárkivel megcsinálja. Egyszerűen nem nyugszik le 1 óránál hamarabb. Utánajártam és arra a döntsére jutottunk a férjemmel, hogy a nem venni tudomást róla megoldás lesz. Itthon nehezen, de be is vált és csökkentek a hisztik, illetve azok ideje. Az óvodában viszont nem fogadják el ezt a megoldást. Nekemesnek, ha hisztizett aznap, de semmilyen megoldást nem kínálnak fel. Azzal érvelnek, hogy a mai világban nem tehetik ezt vagy azt. Én mondtam, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy se szidással, se jutalommal ne reagáljanak a hisztire, de nem fogadják el. Ezzel ellentétben hagyják, hogy kislányunk 30-ad maga előtt hisztizzen, verje magát a földhöz, nekimenjen az óvónőnek és utána, mindennek a tetejében még ölbeveszik és símogatják. Én úgy gondolom, hogy ez elfogadhatatlan egy szakképzett pedagógustól. Hagyja, hogy megszégyenüljön társai előtt, utána még "jutalmazza is" és amikor megyek érte, kislánoym előtt kezdi el szidni nekem.
Elvittük pszichológushoz is gyermekünket kétségbeesésünkben, aki azt mondta, hogy a dackorszak elhúzódik, de nagyon értelmes, egészséges kislány. Ő is aztjavasolta, hogy semmilyen reakciót ne mutassunk a hisztire és kezdjük őt bevonni szabályjátékokba, illetve fejlesszük a kooperációját.
Önnek mi a véleménye a helyzetről, mégha nehéz is így belelátni?
Válaszát köszönöm, tisztelettel: Anyuka
Az óvónő válasza
Kedves Anyuka!
Teljesen egyetértek mind az Ön, mind a pszichológus által javasolt megoldással, azaz nem tudomást venni a hisztiről. Nem igazán értem az óvónőket, hiszen ha valakinek, nekik biztosan tudniuk kellene, hogy csak ez a hozzáállás a célravezető és a pedagógiailag elfogadott. A hiszti arról szól, hogy figyeljen rá a környezet. Ha ezt a figyelmet nem kapja meg, nincs miért csinálni. Nehéz és küzdelmes harc ez, de csak ez vezet megoldásra. Ha nyugtatgatják, cirógatják, azzal csak megerősítik a gyermeket abban, hogy az előadás sikeres volt, elérte a kellő hatást.
Javaslom, beszélgessen el ismét az óvó nénikkel. mondja el nekik a pszichológus által javasolt megoldást, valamint, hogy Önöknél is ez vezetett sikerre. Tekintettel arra, hogy a kettős nevelés mindenképpen káros lehet a gyermek személyiség fejlődésére, közös nevelői magatartást kell gyakorolni mind otthon, mind az oviban. A pszichológusi szakvéleményre való tekintettel kérje meg, próbálják meg azt az irányelvet követni!
Üdvözlettel: az Óvónő