A szülő kérdése
Óvoddai problémákkal kapcsolatban szeretnék kérdezni. A problémánk 2009 október körnékén kezdődtek miután a kisfiam szeptembertől óvodába jár. A bölcsődében nem volt semmi különösebb probléma vele a szokásos kis konfliktusoktól eltekintve, ami nem volt komoly. Rendesen evett az étkezéseknél,szótfogadott a nevelőknek és mindig mesélte a kis történeteit. Szeptembertől elkezdtük az óvodát. Akkor még nem is volt semmi gond, az óvónők dicsérték,hogy milyen gyönyörűen mindent megeszik, milyen ügyes, olyanokat rajzolt ami kb nagycsoportos szinten elvárhatő (tökéletes köröket, négyzeteket,színeket,alakokat --embernél:fej,test,karok,szem.száj minden részletesen). Októbertől elkezdőtek a problémák, 1x-1x mondogatták,hogy kicsit szófogadadtlan, nem pakol amikor kéne stb. Eleinte mindig próbálkoztunk neki elmagyarázni,hogy.mit kell csinálni az oviban, a szabályokat be kell tartani stb. Ezek a dolgon nem nagyon változtattak egyre komolyabbá váltak. A kisfiam már elkezdett itthon is úgy viselkedni Visszabeszél az óvodában is, sőt le is hülyézte 1x az óvónőt. Olyan dolgokat hallok az oviban mikor megkérdezem milyen volt a napja,hogy égnek áll a hajam, mert otthon azér olyanokat nem tapasztalok. Otthon azért valamennyire kezelhető mert 1-1 hiszti után leül a gondolkodó székére, bocsánatot kér és utána megnyugszik. viszont mikor játszik idővel megint belemelegszik, káromkodik,dobálja a játékokat, nem pakol stb. Aztán megint gondolkodó és megcsinálja amit kell. Az óvodai elmondások szerint viszont ott semmivel nem lehet rá hatni. Ha valami nem úgy van ahogy ő szeretné jön a hiszti,verekedés,káromkodás. SOHA nem káromkodtunk a gyerek előtt és a meséken kívűl mást nem néz tvben. Az oviban 27en vannak a csoportban erre jut 1 óvónő és 1 dada akik váltják egymást DE és DU. Mindkét óvónő és dada kb 1-2 órát találkozik a váltás alatt. Már elküldtek minket a nevelési tanácsadóba is de ott még semmi olyan dolgot nem mondtak ami probléma lenne. Annyit mondtak, hogy (mivel volt sok műtétje a kisfiamnak és sokat járunk orvoshoz) az ezzel járó stresszek kicsit felgyűltek benne és több odafigyelés kell meg foglalkozás neki. Csakhogy sajnos mint szülő nem tudok mellette állni az oviban egész nap és az ottani problémák miatt meg otthon büntessem?? Szerintem nemhiszem,hogy ez a megoldás. Teljesen el vagyok már keseredve mert mindig mint egy "fekete bárányról" beszélnek szegényről. Büntetésből át szokták rakni a nagycsoportba (ahol nincs rá SEMMI PANASZ). Alváskor pedig kinn altatják a folyosón néha....Kicsit visszakanyarodva, rajzai csak irkafirkák amibe belemagyarázza hogy mi az (pedig ha azt mondom neki,hogy na most rajzoljunk egy szép autót,házsat vmit--leül és gyönyörűen lerajzolja)csak magától mindig firka van. A játékokat dobálja, bohóckodva beszél, és nagyon szófogadatlan, evés közben az ételt dobálja, nem akar aludni. Óvodai fejlődése a szülői szemmel kimerül pár mondókában amit megtanult. SEMMIVEL NEM TUD TÖBBET MINT AMIKOR BÖLCSIBŐL ODAMENTÜNK!!SŐT!!
Nagyon szépen megköszönném a segítséget, és a mielőbbi válast.
Egy aggódó apuka
Az óvónő válasza
Kedves Levélíró!
Nem vagyok biztos benne, hogy a probléma kiváltó okát kizárólag óvodai berken belül kell keresni. Alaposan végig kellene gondolni, hogy a gondok jelentkezése idején milyen változások (költözés, életritmusukban, életvitelükben bekövetkezett változások), akár családi események (haláleset, válás, családon belüli konfliktusok, változások, ...stb.)történtek, melyek kibillenthették a kisfiút lelki egyensúlyából. Próbálja minden aspektusból átgondolni a kérdést, minek nyomán esetleg választ kaphat a dolgok miértjére.
Írja, hogy gyermeke az elmúlt időszakban sok műtéten, kórházi kezelésen esett át. Úgy vélem, ez önmagában is elég indok lehet a magatartási zavarokra, melyek sok-sok türelemmel, foglalkozással és önfeledt otthoni játéktevékenységekkel jól kezelhetők. Amennyiben a gondok ennek ellenére sem csökkennek, kérje gyermekpszichológus segítségét.
Üdvözlettel: az Óvónő