A szülő kérdése
Kedves Óvónő!
Az én kisfiam 2, 5éves, iden ősszel kezdtük a bölcsit!minden reggel sírva megyünk.de mikor mar ott hagyom, az óvónéni azt mondja befejezi a sírást es szépen játszik a gyerekekkel. semmi probléma vele, addig amíg az alváshoz nem kerül a sor. nem akar aludni, es mar ott tartunk, h itthon sem tudom hétvégn délben elaltatni , éjszaka is fel kel es sírva mondja, h nem akarok aludni, nem szeretek aludni. annyira kényszerítik az alvasra, h mar szinte utál aludni. es ha azt kérdezem, h miert nem akar menni oviba az a valasz, mert ott aludni kell. beszéltem az óvónénivel es azt mondta, ha nem akar aludni a gyerek, akkor is feküdnie kell 2órán keresztül csenden, egy szo nélkül. folyamatosan azzal fogadnak, h tégy valamit a gyerekkel, mert egyfolytaban beszel, es felkelti a gyerekeket. mondtam nekik, h vigyek jatszani amig a többi alszik, de ez nem lehetseges, kaptam a választ. nem tudom mi tévő legyek. hogyan lehetne megoldani a helyzetet es főleg, h a kisfiam, ne sérüljön lelkileg az alvás kényszerítése miatt.válaszát előre is köszönöm: Kriszta!
Az óvónő válasza
Kedves Kriszta!
Ön szerint 2 és fél éves gyermeke azért nem szeret bölcsibe járni, mert ott aludni kell. Biztos, hogy az alvással van gondja a kisfiúnak? A válasz egyértelműen nem, hiszen, mint azt írta, otthon, hétvégenként rendszeresen altatja délben. A gyermek napirendjében tehát ott van a délutáni pihenő, az, hogy a bölcsiben mégsem akar ebben részt venni, az beszoktatási nehézségből ered. A reggeli sírás jelzi, hogy még korántsem érzi magát biztonságban a bölcsődében, ahol ebéd után még le is kell feküdni. Ilyenkor törvényszerűen megszólal a kicsiben a vészcsengő: „Nem alhatok el, mert akkor az azt jelenti, hogy itt fogok lakni, itt fognak felejteni!“ Ezt a kétséget kell eloszlatni a gyermekben, nem pedig az (életkorából adódóan igenis szükséges) alvástól kell „megkímélni“. Ha szeretné, hogy kisfia minél gördülékenyebben, probléma mentesebben szokjon be, úgy javaslom, amíg a reggeli sírások meg nem szűnnek, hozza el délben a bölcsiből!
Amint szemmel láthatóan beszokott és kezd feloldódni az új környezetben, akkor lehet csak előhozakodni az ott alvással. Az ellazulásban, elszenderedésben sokat segíthet, ha a gondozónő türelmesen melléül és álomba simogatja a kicsit. Egy idő után aztán már egyedül is gond nélkül el fog aludni.
Üdvözlettel: az Óvónő