Óvodán belüli feszültségek

Érzékeny lelkű gyermek

Megválaszolva: 2008. február 25.

A szülő kérdése

Kedves Óvónő!

Fiam 6 éves, jelenleg nagycsoportos óvodás, érzékenyebb lelkű, mint korabeli csoporttársai. Eddig nem tulajdonítottunk neki túl nagy problémát, most azonban a történtek miatt, aggódom.
Gyermekem kiváló mozgású, ügyes fiúcska – például már 5 éves korától jég és görkorcsolyázik - csoportjában egyedüliként, valamint úszik, néptáncol. Mégis az óvodák közt megtartott, nagycsoportos gyerekek ez évi tornaversenyére az óvónői nem nevezték be. Az óvónéni nemleges válaszát a következővel indokolta: „Nem fogok a fiaddal szenvedni, ha a sorban előtte lévő csoporttársa csúnya nézése miatt sírva fakad!”
Azt, hogy érzékenyebb már korábban is tudtuk – főleg igazságtalanság (más gyermekek agressziói miatt – elég sok verekedős gyermek van a csoportjában), stressz helyzetekben sírva fakadt, napi szinten. Azonban még novemberben is azt mondták az óvónői, hogy javul és tudják kezelni. Azért sem aggódtunk, mivel gyermekem csak az óvodai csoportjában ilyen. Az óvodán kívüli tevékenységeken (úszás, néptánc) – megkérdeztük – nem tapasztaltak nála hasonlót. Sőt ha igazságtalanság éri ott még ki is áll az igazáért. Jelenleg úgy engedem reggel az óvodába, hogy felhívom a figyelmét, hogy ne sírdogáljon mindenen: "szorítsd össze a szád, légy erős!"
Én úgy érzem, hogy ez probléma, hiszen a viselkedése háttérbe szorítja a tehetségét (most "csak" egy verseny élményéből marad ki), de nem tudom mit tegyek. Nem szeretném, ha az iskolában ősztől hasonló gondok lennének. Vajon tényleg csak csoport probléma-e? És 4-5 hónap múlva úgyis vége az óvodának, így nem érdemes foglalkoznom vele? Vagy érdemes mégis szakemberhez vinnem, hiszen az óvónők mégsem tudják kezelni a problémát?! Félek felfújom a dolgokat, de attól jobban tartok, hogy nem adom meg a fiamnak a szükséges segítséget.
Nyilván az óvónőivel is beszélnem kell erről az aggodalmamról, de jelenleg úgy érzem, hogy egy kívülálló szakember jobban meg tudna győzni a véleményével.
Válaszát előre is köszönöm:
Szeidl E.

Az óvónő válasza

Kedves Levélíró!

Minden gyermek más és más, míg egyesek érzékenyebbek, másokról lepereg mindenfajta negatív élmény. Kisfia az előbbi csoportba tartozik, ezen azonban kellően tapintatos, odafigyelő pedagógusi magatartással nagyon jól át lehet őt segíteni. Ha a gyermekben kialakul egyfajta érzelmi biztonság, egyre jobban magára talál, egyre jobban, egyre bátrabban meg mer nyilatkozni. ( Mindezt a sírás helyett teszi)
Amikor az óvónőkkel beszélni fog gondjáról, kérdezzen rá, ők konkrét (!) esetekben hogyan, miként szoktak reagálni, viselkedni. Ennek tükrében mondja el saját tapasztalatait, meglátásait, azaz, hogy Ön milyen nevelői attitűdöt talál célravezetőnek gyermekét illetően.
Próbáljanak közös nevezőre jutni, melyben a másik meggyőzése helyett a közös megoldás keresése domináljon.
A közeljövőben történő iskola választást illetően pedig tanácsolom, hogy a megfelelő iskola megtalálásán túl helyezzenek nagy hangsúlyt egy kellően emberséges, tapintatos, kedves tanító megtalálására is.
Sok sikert kívánok!

Üdvözlettel: az Óvónő

További kérdések – óvodán belüli feszültségek