Válás a családban

A válás óta hisztis, akaratos

Megválaszolva: 2010. december 7.

A szülő kérdése

A párommal már régen nem egyeztünk, és hiába próbáltuk többször is helyrehozni a dolgokat, nem ment. Így november közepén a két és fél éves kisfiammal elköltöztem a szüleimhez.A problémám az, hogy az addig könnyen kezelhető gyermekem azóta hisztis, akaratos, mindig ellenkezik, és csak azért sem azt csinálja, amit mondok neki, viszont amit tiltok, azt előszeretettel. Sokszor mondja azt is, hogy nem szeretjük őt, pedig állandóan mondogatom neki, hogy én is, és apa is imádjuk. Sokat kiabál, verekedni akar, csúnyán beszél, stb. Nem tudom, hogy hogyan magyarázzam el az ő szintjén a dolgokat, és azt sem, hogy hogyan reagáljak a szófogadatlanságára?! Kétségbe vagyok esve, mert szeretném, ha minél kevésbé sérülne, de azt is, ha újra szófogadó lenne, és nem állandósulna az agresszív viselkedése. Hogyan neveljem? Mindig büntessem, amikor rosszat csinál? Hiszen akkor állandóan büntetésben lehetne! De szerintem az sem megoldás, ha mindent elnézek neki. Kérem, adjon tanácsot!

Az óvónő válasza

Kedves Levélíró!

Gondoljon csak bele kisfia helyzetébe:
- Az egyformán szeretett szülők egyikét gyakorlatilag elvesztette, hiszen apukáját jóval ritkábban látja.
- Elképzelhető, hogy a nagy terhet jelentő válás nyomán Ön sem tud olyan türelmes és nyugodt lenni kisfiával, mint korábban.
- A gyermek a legapróbb rezdülésekből is észreveszi, hogy anyuka és apuka között ellentét feszül. Két olyan ember között, akiket valószínűleg egyformán szeret.
- Nem csak a család szerkezetében, de otthonukat és napi ritmusukat tekintve is nagy változás állt be, hiszen elköltöztek az Ön szüleihez. Biztos vagyok benne, hogy a jóságos nagyiék nagyon szeretik a fiúcskát, de ez sem feledtetheti a fentiek miatti lelki bizonytalanságot.
És az előbbiek csak a jéghegy csúcsa... Mit lehet tenni? Csak azt tudom javasolni, hogy igyekezzen a régi jól bevált életritmust alapul véve újraértelmezni a mostani életüket. Konkrétan: igyekezzen a lehető legjobb emberi-baráti kapcsolatban maradni volt férjéval, és ezt a gyermek előtt érezhetően fejezzék ki. Soha ne veszekedjenek, vitatkozzanak a kisfiú jelenlétében, és ha mód van rá, szervezzenek kezdetben minél több közös családi programot. Erre azért van szükség, hogy ne legyen olyan nagy szakadék, hirtelen váltás a gyermek régi és új élete között. Az elválásban is tartsák be a fokozatosságot: eleinte pusztán az új otthon megszokása, elfogadása legyen a cél, miközben apuka még aktívan legyen jelen a kisfiú életében. A következő lépcsőfok lehet a fokozatosan (!) egyre csökkenő közös programok száma, ám a szülők közti baráti hagvétel és közös nevező ekkor is nagyon-nagyon fontos! A nem hirtelenséggel, hanem fokozatosan történő szétválás nem csak a gyermek, de a szülők lelki egyensúlyának helyreállításában is sokat segíthet. Ez pedig jótékony hatással van a gyermek felé tanúsított türelmes magatartásra is.
Kívánok az elkövetkező időszakra kitartást, türelmet, hogy a gyermek érdekében mindenféle személyes ellentétet háttérbe tudjanak szorítani.

Üdvözlettel: az Óvónő

További kérdések – válás a családban